2011. június 6., hétfő

Egyek vagyunk

Szemedbe nézve keresem önmagam,
Mit láthatok, tudom - bennem is jelen van.
Tekinteted áruló - érzést megformáló,
Mely az én szememben is volt már látható.
Pillantásod felismerni csak úgy tudom,
Ha éltem meg ehhez foghatót - ily hasonlót.
Látva bút, s látva örömteli könnyeket,
Átérezni? - csak az emlékeimből meríthetek.

Akkor tudom milyen, ha könnycsepp hull,
Ha bútól a könnyem nekem is kicsordul.
Ha lelkemben az öröm boldogságot fakaszt,
Akkor tudom, mit takar szemed ragyogása.
Ismerem az érzést, melyet érintésem ad,
Hisz tőled is kaptam, kapom minduntalan.

Oly sok érzelem, mit egyformán tapasztalunk,
Csak úgy lehet – ha te és én EGYEK vagyunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése