A törődés...

Pelenka a popsimon - túl sokáig nedves.
Szólok - anyuci vedd észre.

Formálom a szavakat
Ám ha nem érted, csak nézz rám, kérlek...
Hisz mutatom a kezemmel…

A szavakkal még bajban vagyok.
Anya helyett néha nyanyát mondok.
De ha észre is veszed, nem szólsz…
  Hallod egyáltalán, amit mondok?

Mikor nyújtom feléd fázós kezem,
Azt szeretném, vedd tenyeredbe.
Apró kesztyűm már nagyon hideg,
Anyuci - hol van már óvó kezed?

Álmos szemem lassan csukom…
Mert még mindig remélem a pillanatot…
Mikor anyukám egyszer ágyamra ül,
miközben testem álomba szenderül…