A boldog pillanatok és a nyugalom, mi jelen van e családnál. A gyermekek szeretetben nődögélnek, a nagyobbik kislány, Tímea lassan már tizenegy éves. Náluk a televízió csak a meséről szól, s a számukra megfelelő filmekről. Csúnyaságot, félelmetest nem igen látnak. A szülök, mindig figyelnek erre, ezzel egyfajta védőburokkal takarva be gyermekeik lelki világát.
Szülinapi parti, csupa izgalom. Ötödikes fiú az ünnepelt, melyre Tímea is hivatalos. Nem nagy csapat, tízen, ha vannak. A fiatalok szülei, remélve, hogy gyermekük délutánja jól sikerül majd, indulnak teendőikre. Az ünnepelt anyja tapintatosan félrevonulva, de azért készenlétbe állva hagyja magára a fiatalokat.
Zenék sokasága, finom falatok s játékok jellemzik a délutánt. Tímea körülnéz a szobában, mely fiú dolgokkal teli. Fegyverek, katonák, repülők s a falon kisebb plakátok. Számára ismeretlen filmek, szemének nem kellemes arcok, mik szerepelnek rajta. Majd meghallja osztálytársai suttogását. Még nem láttam, nézzük, nézzük…..s mindenki a videó elé kuporodik. Tímea is leül, hisz ő is a kis csapathoz tartozik. Izgatottan várja, hogy mi lesz az a film, mit nézni fognak.
Ahogy nézi a képkockákat, érzi, hogy remegés kezdi uralni gyomrát. A szemét eltakarja, észre sem véve, hogy mindenki őt nézi. Csak ezt hallja. Nem lehetsz ennyire nyámnyila. S hallja kuncogásukat. Az, hogy kinevetik, meg jobban idegessé teszi őt. A szemét nyitva hagyja, s teszi, mit a többség kíván. De a nyugodtság és a jókedv elszáll. Fél a látványtól, mit a tévé ad.
Mikor a bulinak vége, s édesanyja érte jön, kérdésére ezt a választ adja. Jó buli volt anya… A hangja viszont nem meggyőző, így édesanyja tovább faggatja. Történt valami kislányom? A kislány először hallgat, majd mégis megszólal. Anya, léteznek szörnyek? Mert én ma láttam….s reméli, hogy a válasz az, mit hallani szeretne. Mert soha többé nem akarja látni őket.
Szülinapi parti, csupa izgalom. Ötödikes fiú az ünnepelt, melyre Tímea is hivatalos. Nem nagy csapat, tízen, ha vannak. A fiatalok szülei, remélve, hogy gyermekük délutánja jól sikerül majd, indulnak teendőikre. Az ünnepelt anyja tapintatosan félrevonulva, de azért készenlétbe állva hagyja magára a fiatalokat.
Zenék sokasága, finom falatok s játékok jellemzik a délutánt. Tímea körülnéz a szobában, mely fiú dolgokkal teli. Fegyverek, katonák, repülők s a falon kisebb plakátok. Számára ismeretlen filmek, szemének nem kellemes arcok, mik szerepelnek rajta. Majd meghallja osztálytársai suttogását. Még nem láttam, nézzük, nézzük…..s mindenki a videó elé kuporodik. Tímea is leül, hisz ő is a kis csapathoz tartozik. Izgatottan várja, hogy mi lesz az a film, mit nézni fognak.
Ahogy nézi a képkockákat, érzi, hogy remegés kezdi uralni gyomrát. A szemét eltakarja, észre sem véve, hogy mindenki őt nézi. Csak ezt hallja. Nem lehetsz ennyire nyámnyila. S hallja kuncogásukat. Az, hogy kinevetik, meg jobban idegessé teszi őt. A szemét nyitva hagyja, s teszi, mit a többség kíván. De a nyugodtság és a jókedv elszáll. Fél a látványtól, mit a tévé ad.
Mikor a bulinak vége, s édesanyja érte jön, kérdésére ezt a választ adja. Jó buli volt anya… A hangja viszont nem meggyőző, így édesanyja tovább faggatja. Történt valami kislányom? A kislány először hallgat, majd mégis megszólal. Anya, léteznek szörnyek? Mert én ma láttam….s reméli, hogy a válasz az, mit hallani szeretne. Mert soha többé nem akarja látni őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése