Fájó emlék

Mikor jön egy fájó gondolat, egy rossz érzés,
azt mondom: megállj!
Ne törd át biztonságot jelentő falaimat!
Nem akarlak! Távozz tőlem!

De mind hiába, nem hallgat rám!
Közelít, és nem hátrál.
Érzem a szorongást, és nem tudom az okát.
Fájdalom ébred bennem,
és most gőzerővel telepszik rám.
Mi az, mi zavarja nyugalmam?
Tán baj jön? Vagy rossz emlék csupán?
Választ nem kapok, nincs más,
csak a kétely, és a magány.

Majd lassan tisztulni kezd,
és már érzem, mi az mi bánt.
Másnak csak egy arc,
de nekem maga a keserű valóság.
Mi eddig eltemetett emlék volt,
az most előtör és fáj.
Amikor újból meglátom, de valaki más oldalán...