Szúrós gombóc

Kis termetű kutya volt, de annál hangosabb. Gazdija próbálta leszoktatni őt a folyamatos ugatásról, de nem igazán ment. Harapni még senkit nem harapott meg, inkább csak ijesztgetett. Aki ismerte őt, tudta, hogy nem kell tőle félni. Rettegésben tartotta viszont a környék macskáit. Az udvarra tévedt cica nem sokáig tartózkodott a kertjükben. A család két cicája csak megtűrt állat volt és igencsak nehezen lehetett a kutyust leszoktatni a folyamatos kergetésükről. De barátságról szó sem lehetett. 

A kutyus kis gazdája egy 10 év körüli fiú volt, Bandika. Szoros barátságban volt az állat és az ember. Ő volt talán az egyedüli, a szülőkön kívül, kit nem szokott megugatni. Ha iskola után hazaérkezett, a kutya izgatott fark csóválással üdvözölte. Ilyenkor, ha jó idő volt, a kisfiú kint maradt az udvaron, és játszott vele.
Egyik nap, mikor Bandika hazaérkezett az iskolából, a kutyus nagyon izgatott volt. Jobban a szokottnál.
A fiú csak egy ideig tudta lekötni a figyelmét. Meg egy idegen cica, aki még nem ismerte ezt a kutyaugatástól hangos udvart. Hát nem sokáig maradt, mert hamar értésére adták, hogy nem szívesen látott vendég. Bandika csak ennyit mondott. Hát miért kell neked minden állatot megugatnod? Majd egyszer téged ijeszt meg valami.
Nem is sejtette, hogy milyen igazat mond. Nemsokára kiderült, hogy a kutyus miért volt ennyire izgatott. A bokor mélyén egy süni lapult. Azt próbálta elkapni, de nem sikerült neki. Mikor a kisfiú megérkezett, a kutya feladta egy kicsit a küzdelmet. De nem végleg. De ezt a süni nem tudta, úgy gondolta elmúlt a veszély. S szép lassan kisétált a bokorból. A kutya abban a pillanatban ott termett. A vesztére, ugyanis csak egy szúrós gombóccal találta szembe magát. Mivel ilyen állattal még nem találkozott, ezért nem tudta, hogy sünihez nyúlni nem kellemes elfoglaltság. Orrát hozzáérintve igencsak kellemetlen érzéssel találta szembe magát. Fájdalmasan nyüszített, majd farkát behúzva, szép lassan elsompolygott. 
Bandika nagyon sajnálta őt, de úgy gondolta, nem árt egy kis „nevelés”. 
S legalább a sünik megússzák a folyamatos ugatását, ha már a többi állatról nem tudják őt leszoktatni.