Boldog lét

Könnyű, boldog lét, mit most annyira érzek
Mi eddig teher volt, az most homályba vész.
Tettem, s mozdulatom gondtalan s könnyed,
Elmémben a gondolat a béke szigetére visz.


Lábam csodaszép erdei tisztáson vezet engem.
S úton lévén szemem felfedező útra indul,
s figyelve környezetem apró rezdüléseit,
mintha tisztább s erősebb lenne érzékelésem.


Nem borítja elmém a sok gond s keserv,
helyet adva az élet oly sok szépségének.
Szívem körül a melegség, mi éltet engem,
S lelkemben a csodás, mélységes szeretet.