Kellemes, kora nyári, vasárnap délután volt. Egy fiatal házaspár, két kicsi gyermekével elindult felfedezni a házuk melletti erdőt. Kis erdő volt, de szép, rendezett. Kirándulók kedvenc sétáló helye. Sokan voltak már, többen a fák közötti kis réten, leterített pokrócokon élvezték a napsugár melengető erejét. Családok, apró és nagyobb gyermekkel egyaránt, s fiatalok, szerelmesek. Finom virágillat terjengett körülöttük. Idilli állapot egy hosszú hét után egy kis kikapcsolódásra.
A gyerekek önfeledten szaladgáltak, játszottak, s próbálták közelebbről megcsodálni a virágokon a csodaszép színekben pompázó lepkéket. De ez nem volt mindig egyszerű, hisz többnyire elrepültek. Ilyenkor csalódottan néztek újabb csodálni való után. A fák már zöldbe borultak, s rajtuk madarak sokasága repdesett és énekelt, ezzel örömet okozva mindenkinek, ki arra sétálgatott. Az ösvény mellett sok szép virág, köztük pipacs, szarkaláb és pitypang színesítette be a környezetet. A gyermekek egyre kipirultabb arccal s nem lankadó lelkesedéssel nevetgéltek szüleikkel. Míg egyszer csak megtorpantak. Egy nyuszit láttak átszaladni előttük a kis erdei úton. Hatalmas, mezei nyúl volt. A gyerekek izgatottan szaladtak volna utána, de anyjuk intésére megálltak. Nem tudnátok utolérni őt, amúgy is nagyon fél. Mondta nekik, s folytatták kis sétájukat.
Apró kis bogarak keresztezték útjukat. Óvatosan, vigyázva, hogy rá ne lépjenek, csodálták őket. Szöcskék ugrálása kötötte le figyelmüket, s izgatottan figyelték, vajon hol bukkannak fel újra. Szitakötők repdesek körülöttük, kisebbek, nagyobbak, s egytől egyig csodaszépek.
Találkoztak nagy szarvú bogárral. Ő szarvasbogár, mondta anyjuk, védett állat. S ámulattal figyelték, ahogy szép lassan elsétál előttük.
Útjukat folytatva egy csendesen csordogáló, tiszta vizű kis patak mellett mentek el. Medrében fényesre mosott érdekes, szép kövek voltak.
Mikor a gyerekek már kifáradtak, s arcuk kipirult a sok izgalomtól, s a nap melegétől, a kis család visszafordult. Csodás befejezése volt egy napnak.
Ez egy kis erdő, mégis mennyi csoda van benne. S ez csak egy évszak. Hol van még a többi szépsége, titka?
Ez a természet. Ez az élet.
2011. március 28., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Archívum
-
►
2012
(32)
- ► szeptember (1)
-
▼
2011
(156)
- ► szeptember (19)
-
▼
március
(39)
- A kis sólyom
- Csillag
- Láthatatlan kiállítás
- Csak egy kis erdő...
- A kis papagáj
- Nagymamám emlékére
- Érzelmi reakciók
- Egymásra figyelés
- Emlékkönyv
- Kell egy hely...
- Jön, ha jönnie kell...
- Az a bizonyos határ...
- Visszatérés a sötétségből
- Internet függőség
- Ő volt az erősebb...
- Ragaszkodás
- Netes szerelem
- Vágyakozás
- Egymásnak teremtve
- Felejtés
- Csodás kezdete egy napnak
- Reng
- Menekülés
- Kölyökkutya
- Szülinap
- Megbánás
- Vámpírkultusz
- Vagyoni különbség
- A nő
- Bizalom
- Búcsú
- Szakma
- Könyvtár
- Kormi
- Kötelék
- Anya
- Boldog lét
- Barátságból szerelem
- A macska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése